Impresszum

Módszertan

A honlapon közölt adatok nagy része egy az önkormányzatok számára évente, a KSH felé kötelező adatszolgáltatásból származik. (Ez az ún. OSAP 1080-as, “Jelentés az önkormányzatok lakásgazdálkodási tevékenységéről” című kérdőív, amelyhez itt található a kitöltési útmutató.) A honlaphoz használt adatbázis az erre a kérdőívre adott válaszokból áll 2016-2023 között. A 2023-as adatok még nem álltak rendelkezésünkre az elemzés készítésekor 2024 májusában, így az elemzés csak a 2016-2022 közötti időszakot fedi le. A böngészőben azonban már a 2023-as adatokkal frissített adatvizualizációk is megtalálhatóak. Az adatbázisunkban kizárólag a megyei jogú városok, a budapesti kerületek és a Fővárosi Önkormányzat által szolgáltatott adatok találhatóak. Ez nagyjából a hazai önkormányzati bérlakások 75%-át fedi le. A KSH felé minden, legalább tíz lakással gazdálkodó önkormányzat szolgáltat adatokat, mi azonban jelenleg az egyszerűbb áttekinthetőség kedvéért csak a legnagyobb önkormányzatok adataival dolgoztunk.

Az adatokat az önkormányzatok szolgáltatják minden évben. Az adatok beérkezése után a KSH összeveti a beérkezett adatokat az önkormányzati vagyonkataszterrel, és az önkormányzatokkal egyeztetve javítja az esetleges hibákat. Emellett zajlik egy ún. belső konzisztencia vizsgálat, ami próbálja kiszűrni az egyértelműen hibás adatokat. Végezetül a kiugró adatok kapcsán a KSH munkatársai adott esetben egyéni konzultációkat is tartanak az önkormányzatokkal, feltárva az esetleges további hibákat. Az adatok minőségét tehát a KSH több lépcsős ellenőrzéssel biztosítja, de ez sem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok nem megfelelő adatokat közölnek.

Az elemzés során adott esetben más, a KSH által gyűjtött és nyilvánosan hozzáférhető adatokat is felhasználtunk, tipikusan a Népszámlálási adatbázisból.

Az egyes ábrák esetében az alábbi definíciókat használtuk:

Önkormányzati lakások számának változása településenként (elemzés, böngésző)

Az ábrán az összes önkormányzati tulajdonban lévő bérlakást ábrázoltuk. Ezek egy része üres, nem bérbeadott, adott esetben bontásra ítélt, lakhatatlan lakás.

Lakásgazdálkodás kiadási és bevételi oldala (elemzés, böngésző)

Bevételek közé soroltuk az alábbi, az adatszolgáltatásban szereplő kategóriákat: lakbérbevétel, lakáshasználati díjakból származó bevétel, lakások értékesítéséből származó bevétel, korábbi értékesítésekből származó kölcsönök törlesztése. Kiadások közé soroltuk az alábbi, az adatszolgáltatásban szereplő kategóriákat: lakásépítés; lakásvásárlás, egyéb (ajándékozás, átminősítés); lakóépületek javítása, karbantartása, állagmegőrzése; lakóépületek felújítása és/vagy korszerűsítése; egyéb kiadások (pl. üzemeltetés, őrzés); lakások felújítása korszerűsítéssel; lakások korszerűsítése felújítás nélkül; lakások felújítása korszerűsítés nélkül; lakások karbantartása

Önkormányzati bérlakások komfortfokozata (elemzés, böngésző)

A KSH az alábbi definíciókat alkalmazza a lakások komfortfokozatára:

Összkomfortos az a lakás, amely legalább

a) tizenhét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel (a fürdő- vagy külön helyiségben),

b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel),

c) melegvízellátással (táv-, egyedi központi, etázs-melegvízellátással, villanybojlerrel, gázbojlerrel vagy fürdőkályhával) és

d) központi fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etázsfűtéssel) rendelkezik.

Komfortos az a lakás, amely legalább

a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel,

b) közművesítettséggel,

c) melegvízellátással és

d) egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtárolós kályhával) rendelkezik.

Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel, WC-vel és

b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással) és

c) egyedi fűtési móddal rendelkezik.

Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívüli WC /árnyékszék használatával és

b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint

c) a vízvétel lehetősége biztosított.

Szükséglakás az, amely az előbbi komfortfokozatok egyikébe sem sorolható, de amelynek legalább egy helyisége 6 m2-nél nagyobb alapterületű, ablaka vagy üvegezett ajtaja van, fűthető, WC (vagy árnyékszék) használata valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

Egy önkormányzati lakásra jutó átlagos ráfordítás (elemzés, böngésző)

Az ábrán csak az önkormányzat ráfordításait ábrázoltuk, a lakók saját pénzből fizetett hasonló jellegű költségeit nem. Az egy lakásra vetített kiadásokat minden évben az adott évi teljes önkormányzati tulajdonú lakásállományból számoltuk ki. A ráfordításokba az alábbi kiadási kategóriákat számoltuk bele: lakóépületek javítása, karbantartása, állagmegőrzése; lakóépületek felújítása és/vagy korszerűsítése; lakások felújítása korszerűsítéssel; lakások korszerűsítése felújítás nélkül; lakások felújítása korszerűsítés nélkül; lakások karbantartása; egyéb kiadások (pl. üzemeltetés, őrzés).

A jelen oldal tartalma a Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) “Jelentés az önkormányzatok lakásgazdálkodási tevékenységéről” egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállomány felhasználásával készült. Az onkormanyzatilakasok.periferiakozpont.hu internetes oldalon szereplő számítások és az azokból levont következtetések kizárólag a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont, mint szerzők szellemi termékei.

Kapcsolat

A honlappal, elemzéssel, adatokkal kapcsolatban itt tudod velünk felvenni a kapcsolatot: 

Periféria Központ

K-Monitor

Képek forrása